A történet

Liberty City-ben rengeteg balhé, konfliktus és egy véres sztori játszódott már le - az egyik napon viszont minden megváltoztatott..

Egy 'szép' napon a Leone család egy megbízható és bölcs embere, Toni Cipriani kényszerítve volt arra, hogy egy befutott ember holttestét elrejtse - ekkor került Toni mindennek a középpontjába.

Liberty City utcáin nyugtalanság uralkodik. A város irányításáért maffiózó családok versengenek - annak a városnak irányításáért, mely a politikai korrupció, a szervezett bűnözés és a drog kereskedelem áldozata lett. Még az olyan kivételesen jó emberek, mint Toni sem tudják könnyen eltakarítani az alvilág szemetét. Elmebajos bérgyilkosok, erkölcsileg zülött iparmágnások, kiábrándult politikusok, és maga Toni édesanyja keresztezi a hős (vagyis Toni) célját: Liberty City-t a Leone család uralma alá kell hajtani!

Toninak harcolnia kell az életéért, s kalandjos útja nemcsak magát Tonit, de Liberty City-t is megrengeti alapjaitól kezdve - hogy biztosítsa hátát, ahhoz sok kalandon kell keresztül mennie. Az ő sikere lesz a Te sikered is!

Kategória: Akció; TPS
Fejlesztő: Rockstar Leeds
Kiadó: Rockstar Games
Megjelenési dátum: 2006. június 6.

Bizonyára sokan tudjátok, hogy a Grand Theft Auto-sorozat és a PS2 mennyire jól megvoltak együtt mindig is: sokszor volt egy-egy GTA epizód PS2-exklúzív, míg a PC és más konzolok tulajai hónapokat várhattak az aktuális rész megjelenésére. A Liberty City Stories unikum volt valamennyire efféle szempontból: ugyanis az LCS PSP-s címnek készült - a kis konzol egyik hatalmas neve, melyért sokan beruháztak az amúgy nem olcsó hordozható gépbe. A játékot a PSP képességei szerint alakították, fejlesztették, s valóban: ilyen kaliberű akciót, ilyen minőségben kézikonzolon még nem láttunk! Kiváló történet, szereplők, komoly többjátékos módok és remek játékmenet - mindez PSP-n! Üzleti szempontból tehát indokolt volt egy PS2-es átirat elkészítése, ám valamit nagyon elbaltáztak a készítők: a PS2-es LCS-nek versengnie kell a GTAIII-mal, a Vice City-vel és a San Andreas-szal. Így viszont határozottan gyengusnak tűnik a játék - még alacsonyabb ára ellenére is.

Sok dolog nem változott a korábbi verzió képest, így az is előfordulhat, hogy a LCS-t is kipróbáló PSP-tulajok a PS2 elé ülve ugyanazzal a játékkal találják szembe magukat. Az erősebb hardware annyi előnyt nyújt ugyan, hogy nagyobb a látótávolság: az utcákon több embert látunk például - azonban ettől még nem változik meg dramatikusan egy játék. A bikább gép ellenére azonban a „frame rate" gyakran leesik, rontva ezzel játékról megfogalmazott összképünket. No jó, ne legyünk telhetetlenek: az irányítás messzemenően jobb lett a PSP-s verzióhoz képest. A jobb oldali analógkar és sok más gomb segítségével egyszerűbb irányítani a játékot - aki legutóbb a San Andreas kezelésével meg volt elégedve, az itt sem fog csalódni. A PS2-es konverzió azon játékosok számára való, akik nem játszottak a PSP-s változattal - számukra ugyanis a 10 ezer forintos ár kiváltképp vonzó. Senki ne számítson viszont hatalmas durranásra: a játék ugyanis semmi újdonságot nem mutat fel a GTAIII-hoz képest, s ily módon jelentősen alulmarad a Vice City-vel és a San Andreas-szal szemben - ráadásul a PSP-s multiplayer módokat is kivették a konverzióból.

A történet ismét Liberty City-ben játszódik, így a GTAIII New York-szerű városa visszatér. Harmadszorra is. A már ismerős utcák a helyükön vannak a városra jellemző jellegzetességekkel együtt: mivel azonban mindezt a kevésbé erős PSP-re tervezték, így sokkal szerényebb látványban lesz részünk. Ráadásként a város kisebb, mint volt, a küldetések is rövidebbek és jelentéktelenebbek, mint eddig - gondolom, nem kell ecsetelnem, hogy a San Andreas elképesztő, összetett misszióihoz képest ez mekkora negatívumnak számít. Feladataink rendkívül sablonosak, sokszor ugyanazt kell végrehajtanunk, amit egy-két órával korábban már befejeztünk - sablonos feladatok mellé sablonos történet is jár ám persze!

A Liberty City Stories Toni Ciprianiról mesél, egy átlagos bűnözőről, aki remek tetteivel kivívta a Leone-família elismerését, s Salvatore Leone vezetőként kiváltképp megbecsüli őt. Toni egy ideig távol volt, s ez alatt a család neve már kevésbé lett népszerű - hűsége által vezérelve főhősünk visszatér, és alkalmi megbízásokat hajt végre Salvatore-nak, kinek később jobb kezévé is válik, majd bandaháborúkat szítva igyekszik helyreállítani a csorbát családja becsületén. Nem túl eredeti, de nincs mit tenni: szerencsére a sorozat igazi rajongói (kik próbálkoztak a széria korábbi részeinek egyikével) találnak finomságokat a játékban, így például számos ismerőssel találkozhatunk a végigjátszás során. Sajnos azonban ezek a szereplők többnyire élettelenek, s már nem is annyira érdekelnek bennünket olyan arcok, mint Truth (a San Andreas buggyant hippije) vagy Steve Scott (a Vice City Kovija). Mindezek által a Liberty City Stories egyhangúvá és unalmassá válik, mi pedig fogjuk a fejünket, hogy miért alkotottak akkorát a készítők a Vice City-vel vagy a San Andreas-szal: akkor talán elfogadnánk ezt a minőségi szintet.

A kizárólag a sztoriküldetésekre koncentráló játékosok 10-12 óra alatt végezhetnek a játékkal, s ezen feladatok leküzdése a játék teljes végigjátszásának negyven százalékát jelenti. Mellékküldetéseink hagyományosak: pizzafutárkodás, rendőrködés, taxiskodás (elnézést a csúnya kifejezésért!) és mentősködés (szintén! :)); teljesíthetünk még telefonos missziókat, valamint versenghetünk utcai, autós megmérettetéseken is. Összegyűjthetjük a játék által követelt verdákat és motorokat egy csokorba, továbbá kereshetjük szorgosan a száz darab rejtett csomagot. Ha kivégeztük a játék maradék szórakoztatást nyújtó lehetőségét, a város kissé megszínesedik: új autók tűnnek fel az utcákon, újabb városrészek nyílnak meg.

A fegyverek is többnyire előfordultak a korábbi GTA-játékokban: eleinte hagyományos pisztolyokkal, gépfegyverekkel és puskákkal indulunk, később azonban hozzáférhetünk pár komolyabb mordályhoz is - mint eddig, most egy típusú fegyverből egyszerre csak egy darabot birtokolhatunk. A játékmenet abszolút a Vice City-n alapszik: Vice City-t játszunk GTAIII köntösben. Motorozhatunk, ruhát cserélhetünk és más effajta finomságok állnak rendelkezésünkre. Ruhát azonban csak egyszerre vethetünk le és vehetünk fel, tehát részenként nem cserélhetjük őket, mint a San Andreas-ban. A velünk egy családban lévő gengszterek segítenek nekünk a harcban, azonban irányítani már nem tudjuk őket: a mesterséges intelligencia hajtja őket, mely sajnos szintén további fejlesztésre érdemes.

Akár a nagyobb testvérek esetében, a hangokkal nincsen gond a PS2-es Liberty City Stories esetében sem. Az átvezetőket végigszinkronizálták, s többnyire a szereplőket alakító színészek jó munkát végeztek. A rádiók adnak a játéknak igazi humor néhol: a kocsiban ülve és a különféle állomásokat hallgatva garantáltan jó kedvre derülünk - bár a rádióadókra sosem panaszkodtunk.

A PS2-es Liberty City Stories sajnos nem igazán veheti fel a versenyt a sorozat többi tagjával szemben, sokkal inkább pénzszagot érzünk rajta. Itt a szó szoros értelmében teljes konverzióról van szó: gyakorlatilag a PSP-s játékot játszhatjuk végig újra PlayStation 2-n. Semmi extra, ráadásul a többjátékos mód hiánya is aggasztó. Mindenesetre olcsó ára révén talán érdemes beruházni rá - rajongóknak legalábbis mindenképpen.

Ami jó:
- Olcsó
- Gyorsabban tölt, mint a PSP-s verzió
- A hangok teljesen rendben vannak

Ami rossz:
- A grafika nagyon csúnya
- Felejtős történet és szereplők
- Ez nem egy „igazi" GTA

Forrás: GTA-Online

Készítette: J!GG4


3178 Megtekintés | Utolsó frissítés: 2008. november 17.